Hazavárnálak...

Hazavárnálak... Titkon készültem a találkozásra,

Már a felhők tengerét nézve arról álmodoztam,

egyszer csak mosolyogva bekukucskálsz az ablakon.

Hazavárnálak... A kaput kinyitva nem vágynék másra,

Csak hogy letegyem a terhet, amit magammal hoztam,

Mint eddig minden alkalommal, otthagynám ágyadon.

Hazavárnálak... hogy hallhassam hajnali éneked,

Hazavárnálak... hisz annyival tartozom még neked!

Hazavárnálak... Elmondanám, hogy mekkora űrt hagytál,

Hogy önző módon, ha tudnálak, feltámasztanálak.

Hogy nagyon szeretlek, és mennyire rossz nélküled.

Hazavárnálak... viszonozhatnám mindazt amit adtál.

Mit nem adnék érte, ha csak még egyszer láthatnálak!

Egy kérdésem lenne, hogy ez valaha enyhül-e?

Hazavárnálak... nem mintha nem tudnám, hogy hiába.

Hazavárnálak... ehelyett te vársz egy jobb Világba.